A GAD-os emberek irreális és túlzott szorongást élnek át, és életkörülményeik többsége miatt aggódnak. Például állandóan aggodalmaskodnak pénzügyi helyzetük miatt, holott bankszámlájukkal minden a legnagyobb rendben van, és nem találni semmiféle nagyobb tartozásnak nyomát. A GAD-os betegek gyakran érzik magukat labilisnak, gyakori idegességről számolnak be, és néha ürességet élnek át a feszültség és szorongás következtében.

A GAD pszichés tüneteinek, úgy tűnik, nincs oka, viszont intenzívebbek, mint az indokolt lenne. A GAD tünetei a következők:

• krónikus, túlzott aggodalom,
• nyugtalanság,
• feszültség és irritabilitás,
• koncentrációs problémák,
• képtelenség az elalvásra és alvásra.

A pszichés tünetek mellett, a GAD-os emberek gyakran tapasztalnak fizikai tüneteket is. Ezek a következők:

• remegés,
• fejfájás,
• szédüléses hullámok,
• switching (hideg-meleg hullámok),
• izomfeszülés,
• különböző fájdalmak,
• gyomor panaszok,
• izzadás

A valós helyzetek kiváltotta szorongás, például ha valaki pénzügyi helyzete miatt aggódik, miután elvesztette a munkáját, nem tekinthető a GAD jelének. A GAD legfőbb jellemzője a folyamatos, ésszerűtlen aggodalom, amely nem kapcsolódik semmilyen más szorongásos zavarhoz. Ha valaki tartós és túlzott szorongást él át olyan események miatt, amelyek nem valószínű, hogy bekövetkeznek, megalapozott a gyanú, hogy az illető GAD-ban szenved.

A GAD-os emberek által átélt szorongás nehezen kontrollálható, és komoly nehézségeket okoz a mindennapi életben a munkahelyen és társas szituációkban.

A legtöbb GAD-os ember arról számol be, hogy egész életében szorongott, és valóban, a betegség gyakran jelenik meg gyermek- vagy serdülőkorban. Ennek ellenére a betegség felnőttkori kezdete sem ritka.

A szakértők véleménye szerint a GAD-ot valószínűleg biológiai tényezők és életesemények együttese okozza. Sok GAD-os ember más orvosi rendellenességgel is küzd, ezek közé tartozik a depresszió és/vagy pánikzavar. Az agy kémiájában bekövetkező változások valószínűleg szerepet játszanak a GAD-ban, főként bizonyos rendellenességek a szerotoninnevű neurotranszmitter szintjében.

A szorongás az egyik legeredményesebben kezelhető mentális rendellenesség. A hatékony terápiák közi tartoznak:

• kognitív viselkedésterápia (egyéni vagy csoportos),
• relaxációs technikák,
• interperszonális terápia
• stressz-menedzsment
• biofeedback az izomfeszülés kezelésére.

Bizonyos súlyos esetekben gyógyszeres kezelésre és szükség lehet. A leggyakrabban használt szorongáscsökkentő gyógyszerek a benzodiazepinek.

Egyéb gyógyszerek, mint az antidepresszívumok egyes személyeken segíthetnek, valamint a szelektív szereotonin visszavétel gátló (selective serotonin reuptake inhibitor, SSRI) és az újabb típusú antidepresszívumok tűnnek ígéretesnek. Bizonyos antipszichotikumok pedig súlyos esetekben lehetnek hasznosak. A jelenleg tanulmányozott hatóanyagok között rohamgátló hatóanyagok is vannak.

Olvasson többet a Pánik rohamokról és a pánik zavarról